A tavasz beálltával nem csak a jó időnek és napsütésnek örülhetünk, hanem ezzel egy időben eljött a vérszívó paraziták ideje is.
De tudjuk vajon, hogy hányféle kullancs él Magyarországon?
Mikor is kezdődik el a kullancsszezon?
Hol és hogyan támad a kullancs?
Hol fordulhatnak elő legnagyobb számban a kullancsok?
Hány százaléka fertőz a kullancsoknak?
Milyen fertőzéseket kaphatunk el a kullancsoktól?
Kullancscsípések esetén megvédenek-e a védőoltások?
Magyarországon kell-e félnünk kullancscsípések esetén a különböző trópusi betegségektől?
Hogyan távolíthatom el szakszerűen a bőrömbe fúródott kullancsot?
Miért nem irtják Magyarországon a kullancsot?
Mivel védekezhetek a leghatékonyabban a kullancscsípések és általuk terjesztett fertőzések ellen?
Blogunkban néhány kullanccsal kapcsolatos kérdésre próbálunk nektek választ adni.
Hányféle kullancs él Magyarországon?
Hazánkban körülbelül húsz különböző kullancsfaj fordul elő.
Ezekből a legelterjedtebb, a közönséges kullancs (az Ixodes Ricinus) terjeszti az emberre nézve a legveszélyesebb betegségeket, mint például a vírusos agyvelőgyulladást a kullancsencephalitist és a Lyme-kórt. Az emberen ez a kullancsfaj fordul elő a legtöbbször.
Mikor kezdődik el a kullancsszezon?
A kullancsszezont hivatalosan áprilistól június végéig, valamint az őszi időszakokra tehetjük, mivel ezek a vérszívó ízeltlábúak a csapadékosabb, nyirkosabb, de melegebb időszakokat kedvelik.
Nagyon száraz, forró mikroklímában a kiszáradásra érzékeny állatok hamar kiszáradhatnak, így a forró nyári időszakokban már nem érzik jól magukat.
Ilyen volt például az elmúlt nyarunk, de kullancsok jelenlétére a klímaváltozás következtében, enyhe késő őszi és téli időszakok, mára már szinte egész évben számíthatunk.
Hol és hogyan támad a kullancs?
Azt már több forrásból is tudhatjuk, hogy a kullancs nem a fák leveleiről és a lombkoronáról ugrik ránk, hanem tökélyre kifejlesztett érzékszerveivel a fűszálakról, a bokrok leveiről, körülbelül másfél méteres magasságból lesben állva várakozik, ameddig a kiszemelt élőlény, legyen az akár egy rágcsáló, egy földközelben fészkelő madár, egy hüllő, vadon élő bármilyen emlősállat, a háziállataink, vagy akár az ember megközelíti őt.
A szaporodásához, így a túléléséhez elengedhetetlen vért adó gazdát, az általa kilélegzett széndioxidból, a bőrön át kiválasztott különböző anyagokból, a testhőmérsékletből és a mozgás által keltett rezgések révén érzékelik.
A testfelületen megkapaszkodott kullancs nem feltétlenül kezd el azonnali vérszívásba, hanem először felfedező útra kel és megkeresi „gazdaállatán” azt a legmegfelelőbb pontot, ahol nyugodtan, zavartalanul lakmározhat. Ha megtalálja ezt a pontot, akár 3-8 napig is képes ott megkapaszkodni, majd a vérszívás végeztével lepotyog onnan.
Azonban vannak olyan invazív kullancsfajok is, amelyekről az utóbbi időben rengeteget hallottunk (pl. Hyalommák), amelyek a klímaváltozás miatt már folyamatosan terjednek Magyarországon (pl. már a budapesti Magritszigeten is találtak belőle), amelyek a lesben álló Ixodes Ricinussal ellentétben már nem tétlenül várakoznak gazdaállataikra, hanem aktívan vadásznak a gazdaszervezetre, sőt, hosszú időn keresztül aktívan követik áldozataikat.
Hol fordulhatnak elő legnagyobb számban a kullancsok?
A kullancsok legnagyobb számban az erdőkben és egyéb bokros területeken fordulnak elő, azonban mára már nagy valószínűséggel találkozhatunk velük városi parkokban, összefüggő növényzettel borított területeken, családi házak kertjeiben, illetve fűvel benőtt részeken és a települések határaiban is.
Hány százaléka fertőz a kullancsoknak?
Abban, hogy hány százaléka fertőz a kullancsoknak hatalmas a szórás.
Ha csak a hozzánk közel eső Pilist vesszük alapul, lehetnek olyan erdősávok, ahol a fertőzöttség alig kimutatható, viszont ugyanezen erdő más részein a fertőzött kullancsok száma elérheti akár az ötven százalékot is.
Általánosságban elmondható, hogy az ország délnyugati, nyugati és északi területein a legmagasabb az agyvelőgyulladást okozó vírust hordozó kullancsok aránya.
De minden esetre a kórokozók gyakorisága nálunk Magyarországon a közép-európai és a balti országokban a legmagasabb!
Milyen fertőzéseket kaphatunk el a kullancsoktól?
Hazánkban a két legfontosabb kullancsok által terjesztett emberi betegség a vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás és a Lyme-kór.
A fentieknél ritkábban, de szintén kullancsok által közvetítetten megfertőződhetünk még humán babesiosis-sal, humán monocytás ehrlischiosis-sal, humán granulocytás anaplasmosis-sal, tibola-val és egyes kullancsfajoktól krími-kongói vérzéses lázzal, valamint tularémiával.
Fontos leszögezni, ha történetesen egy fertőzött kullancs csípi is meg az embert, nincs ok a pánikra, mert idő kell ameddig a kórokozók a kullancs emésztőrendszeréből az emberbe jutnak.
Általánosságban a kórokozók a kullancscsípést követő 4-6 óra múlva, a kullancs által a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülnek az emberbe.
Ezért rendkívül fontos, hogy kirándulás, szabadban tartózkodás, vagy kerti munkálatok közben óránként vizsgáljuk át magunkat, hogy leghamarabb, lehetőleg a csípést követő első órákban kiszedhessük magunkból az állatot.
Kullancscsípések esetén megvédenek-e a védőoltások?
Ameddig a kullancsencephalitis ellen létezik védőoltás (az oltási sorozatot a hideg évszakban kell megkezdeni, a védettség kialakításához szükséges két alapoltást 1-3 hónap különbséggel kell megkapni, majd ezt követően emlékeztető oltásokra van szükség), addig a jóval gyakoribb Lyme-kór ellen az ember számára jelenleg még nem áll rendelkezésre védőoltás!
Ameddig a kullacsencephalitis oltás javasolt minden kertben dolgozó, erdőben kiránduló, nyaraló, endémiás területeken kempingező, valamint vadászattal, állatbefogással, vagy növénygyűjtéssel foglalkozó számára, addig a Lyme-kór ellen a leghatásosabb védekezési lehetőség a megfelelő kullancsriasztó szerekkel történő megelőzés, azaz az egyéni védekezés!
Sokak a Lyme-kórt a jellegzetes Lyme-folttal azonosítják, azonban érdemes tudni, hogy az esetek majd’ egyharmadában a jellegzetes folt nem jelenik meg, vagy a fertőzöttek nem veszik észre az árulkodó jeleket.
A kullancscsípést követő kezeletlen Lyme-kór akár évtizedekkel később is súlyos tüneteket okozhat, ízületi, szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához is vezethet!
Magyarországon kell-e félnünk kullancscsípések esetén a különböző trópusi betegségektől?
Egyre többet hallunk arról, hogy az éghajlatváltozás, a globális kereskedelem és a turizmus következtében már Magyarországon is megjelentek olyan távol-keletről származó szúnyog és kullancsfajok, amelyek korábban csak a melegebb és szárazabb afrikai és dél-európai területeken fordultak elő.
A krími-kongói vérzéses láz vírusát terjesztő Hyalomma kullancs térségünkben korábban nem volt jelen, azonban az elmúlt időszakokban már Magyarországon is találtak példányokat. Ezen fajok lárva- és nimfakorukban pl. vándormadarakon élősködve jutnak el új területekre, ahol, hogyha kedvezőek számukra a feltételek, megtelepednek.
Megfigyelhető, hogy az amúgy Afrikában és Dél-Európában honos Hyalomma kullancsok felnőtt alakjai mára már megfigyelhetőek a mérsékelt övben is, mert újabban át tudják vészelni nálunk az őszt és a telet is.
A Hyalomma kullancsok az éghajlatváltozás nyertesei.
A közönséges kullanccsal szemben a Hyalomma kullancsok nem igényelnek árnyékos helyeket, lombos erdőket, hanem kifejezetten szárazságtűrőek, így forróbb időszakokban is képesek elterjedni és populációjukat stabilizálni, ezzel megteremteni annak feltételeit, hogy jelenlétükkel megjelenjenek az általuk terjesztett kórokozók is.
Magyarországon még ennek a folyamatnak az elején tartunk, de már hazánkban is kimutatták nyulak, rágcsálók, kutyák, sőt emberek vérében is a Hyalomma kullancs által terjesztett krími-kongói végzés ellen termelt ellenanyagot!
Hogyan távolíthatom el szakszerűen a bőrömbe fúródott kullancsot?
Ha nem használtunk kullancsriasztó szereket, minden esetben rendkívül fontos, hogy kirándulás, szabadban tartózkodás, vagy kerti munkálatok közben óránként vizsgáljuk át magunkat, hogy leghamarabb, lehetőleg a csípést követő első órákban kiszedhessük magunkból az állatot.
A kullancsvizit során tetőtől talpig nézzük át bőrünk minden egyes négyzetcentiméterét, lehetőleg zseblámpával és nagyítóval, mert az emberen előszeretettel kapaszkodnak meg nemcsak a kifejlett egyedet, hanem a kullancslárvák is, amelyek átmérője alig több, int fél milliméter.
Ha megtaláltuk a bőrünkbe fúródott vérszívót, minél hamarabb meg kell szabadulnunk tőle!
Ehhez használjunk kullancseltávolító csipeszt, vagy kullancseltávolító kanalat, de jobb híján akár a saját körmünk is megteszi.
A lényeg, hogy a szájüregénél ragadjuk meg a kullancsot és egy határozott rántással húzzuk ki bőrünkből.
Nem katasztrófa, ha a horgocskákkal rögzült szájszerve véletlenül a bőrünkben marad, kórokozó átvitel szempontjából az már nem jelent veszélyt, az fertőzni már nem fog, maximum csak kisebb helyi gyulladást okozhat, és idővel, mint egy szálka, kilökődik bőrünkből.
Ha lehetőségünk van rá, a csípés helyét langyos, szappanos vízzel öblítsük le.
Azonban célszerű a befúródott kullancs helyét és a kullancs eltávolításának idejét naptárba feljegyezni, hogy az esetleges betegségtünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk a kullancscsípés időpontjáról.
Miért nem irtják Magyarországon a kullancsot? Hazánkban kullancsirtásra kizárólag az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által engedélyezett biocid termékek lehetnének használhatóak, azonban jelenleg Magyarországon nincs forgalomban kullancsirtásra engedélyezett irtószer.
Ezért nem marad más megoldás, mint az egyéni védekezés!
Kirándulások, kerti munka és szabadban tartózkodásunk alkalmával lehetőség szerint viseljünk világos, sűrű szövésű, hosszú nadrágot és hosszú ujjú felsőt, ugyanis a világos ruházaton sokkal könnyebb észrevenni a ránk kerülő kullancsokat.
Lehetőség szerint a felsőt tűrjük be nadrágunkba, a nadrág szárát pedig a zokniba vagy bakancsszárba.
Mindemellett használjunk megfelelő hatékonysággal bíró kullancsriasztó spray-t, gélt, vagy krémet!
Mivel védekezhetek a leghatékonyabban a kullancscsípések és általuk terjesztett fertőzések ellen?
Használjunk kullancsriasztó szereket!
Annak érdekében, hogy a kullancsok a bőrfelületünket nehezebben érhessék el, kirándulások, kerti munka és szabadban tartózkodásunk alkalmával lehetőség szerint viseljünk világos, sűrű szövésű, hosszú nadrágot és hosszú ujjú felsőt, ugyanis a világos ruházaton sokkal könnyebb észrevenni a ránk kerülő kullancsokat.
Lehetőség szerint a felsőt tűrjük be nadrágunkba, a nadrág szárát pedig a zokniba vagy bakancsszárba
ÉS
Használjunk megfelelő hatékonysággal bíró kullancsriasztó szereket, akár spray, akár gél (krém) formátumban!
A hatóanyagra és hatékonyságra vonatkozó információkat minden esetben olvassuk el a termékcímkén!
Magyarországon az egyik legmagasabb DEET hatóanyag koncentrációval a SZUKU termékek rendelkeznek!
Amíg más termékek hatóanyag koncentrációja >20%, addig a SZUKU termékek hatóanyag koncentrációja spray esetében 23%, gél (krém) esetében 24,8%.
De 100%-ban természetes összetevőjű termékek között is talál megfelelő hatékonysággal és hatástartóssággal bíró terméket, keresse a Citriodiol® tartalmú SZUKU DEET-FREE® termékcsaládunk spray vagy krém változatát.
A riasztószereket minden esetben a használati utasításuk szerint alkalmazzuk!
A legfontosabb, ahhoz, hogy megelőzhessük a kullancscsípéseket és az általuk terjesztett betegségeket, a legjobb védekezés a megelőzés!
A legjobb egyéni védekezés, ha SZUKU DEET vagy a 100%-ban természetes összetevőkből álló SZUKU DEET-FREE szúnyog- és kullancsriasztó spray-vel, vagy krémmel elkerüli a kullancscsípést, mellette pedig megakadályozza, hogy a háza körül megfelelő élőhelyet találjanak maguknak az ízeltlábúak.
A terméket megvásárolhatja akár első kézből, közvetlenül a gyártótól is: www.metatox.com vagy keressen minket elérhetőségeinken.
